2013. november 17., vasárnap

Kiállítás: Caixa Forum

Egész jó kis hetet zártunk. Igaz kicsit meg voltam fázva a héten- mivel még a fürdőben is melegebb van mint  a szobámban- de már javulok.
Egyre csak gyűlnek a tanulni való és az idő csak fogy, úgyhogy Krisztivel harcot vívunk az idővel :)
Viszont, amit el szerettem volna mesélni az a Caixa Forumban tett múzeumlátogatásunk. Ez egy általunk választott múzeum volt, amiről írnunk kell egy "kis" beszámolót. Voltunk már a Prado-ban , a Reina Sofía Múzeumban, a Thyssen- Bornemisza Múzeumban és most a Caixa Forum volt soron.
Két igen érdekes kiállítást volt szerencsénk megtekinteni: az egyik Georges Méliés, híres francia filmes kiállítása. Aki nem ismerné, A leleményes Hugó c. filmben több dolgot megtudhat róla. A lényeg annyi, hogy a filmipar fejlődése szempontjából nagyon sokat köszönhetünk neki. Nagyon érdekes volt látni, hogy régen milyen módszerekkel készült egy film. Hogyan jöttek rá az optikai trükkökre és hogyan oldották meg azt, ami ma már csak egy gombnyomás a filmszerkesztők számára.
A másik kiállítás Japonismo névre hallgat és azt mutatja be, hogy az 1900-as évek elején megjelent egy Japán által inspirált művészeti irányzat. Láttunk nagyon sok gyönyörű képet, ékszert és tárgyakat. Engem elvarázsoltak a színek és a formák. Csak, hogy egy kis ízelítőt adjak felteszek pár képet.
Lluís Masriera i Rosés: Sombras reflejadas
Részlet: A leleménye Hugó c. filmből

2013. november 11., hétfő

Árnyoldal és ráébredés

Az utóbbi időben valahogy erőtlennek éreztem magam. Motiváció nélkül, és egyre több honvággyal. Imádok itt lenni mégis eljött az a nap, amikor azt éreztem, hogy odaadnám a fél karomat egy ölelésért vagy egy családi ebédért. Talán a sok tanulnivaló és a stressz is jobban kihozta belőlem ezt az oldalt, de már múlóban van ez az állapot.
Ami viszont sokkal fontosabb, hogy most olvastam egy cikket, ami nagyon elgondolkoztató volt számomra. Imádok utazni, odavagyok a művészetekért, főleg a festmények és a grafikákért, no meg persze a divat az örök kedvencem...mégis egyikkel sem "foglalkozom" eleget. Márpedig, ha meg szeretném találni azt a területet vagy foglalkozást amit szívesen csinálnék a legjobb út ehhez csak is az lehet ha olyan irányba indulok el ami valóban érdekel. Ez az a pont, ahol rá kell ébrednem, hogy nem azt csinálom, amivel később foglalkozni szeretnék. Persze a spanyol nyelvet nagyon szeretem de sajnos nem tudnám elképzelni magam, sem tanárként, sem fordítóként...nekem mindkettő túl unalmas vagy nem is tudom. Olyan munkát szeretnék a jövőben, ami lelkesít és ahol kiélhetem a kreatív hajlamaimat :)
Szóval lényeg a lényeg: az elkövetkezendő időszakban, amit itt töltök még Madridban több időt fogok szánni a művészetekre illetve bármi olyasmire, ami felkelti az érdeklődésemet. Mielőtt még ideutaztam volna voltak bizonyos célkitűzéseim és ez is közöttük volt.
Most, hogy belegondolok néhányszor szinte erős késztetést érzek, hogy megragadjak egy ceruzát vagy ecsetet és fessek vagy alkossak valamit! Úgyhogy jó úton járok :)



"While you’re young, you should travel. You should take the time to see the world and taste the fullness of life. 
Traveling will change you like little else can. It will put you in places that will force you to care for issues that are bigger than you. You will begin to understand that the world is both very large and very small. You will have a newfound respect for pain and suffering, having seen that two-thirds of humanity struggle to simply get a meal each day.
While you’re still young, get cultured. Get to know the world and the magnificent people that fill it. The world is a stunning place, full of outstanding works of art. See it."

http://convergemagazine.com/travel-young-5278/

2013. október 18., péntek

Madrid Pillanatok

Úgy döntöttem, hogy talán itt az ideje kicsit több gondolatot, emléket és érzést megörökíteni, mint amit egy fotó tudna átadni. Majdnem 2 hónapja élek itt Madridban és nagyon örülök, hogy része lehetek ennek a városnak. Számomra van valamiféle varázsa Madridnak: ahogy az utcán sétálok vagy csak épp a metrón ülök, sokszor eszembe jut, miért is szeretek itt lenni. Nem tudnám megfogalmazni de olyan mintha itt átitatódnék élettel :) Tudom, ez elég nyálasan hangzik de valahogy a spanyol mentalitás és az élet öröme ezt teszi velem!
Nem is tudom hol folytassam, hiszem már jó ideje élek itt és rengeteg dolog történt már velem.
Madrid belvárosában élek, közel a Parque Retiro-hoz. A lakás teljesen rendben van, viszont, ami néha nehézséget jelent az az együttélés különböző országokból származó emberekkel. Öten élünk ebben a lakásban: egy spanyol nő, aki dolgozik, egy thaiföldi nő, egy koreai lány és Kriszti meg én, magyarok. Szóval elég vegyes a társaság. Visszatérve a Retiro parkra, csak annyit szeretnék még, hogy gyönyörűséges! A Palacio de Cristal, ebben a parkban található, ami eddig a kedvenc helyem Madridban. Aki látta, már tudhatja, milyen érzés elsőre megpillantani...mintha egy mesebeli palotát látnék, ami csupa-csupa üveg. Előtte egy kis tó is található, tele kacsákkal meg teknősökkel, szóval igazi "tündér mese" érzés.



2013. május 29., szerda